Építkezik a család 1. rész

Hogy is jutottunk el eddig a gondolatig? Nos, hát kezdem az elejéről!

Férjemmel 5 éve ismerkedtünk meg. Mindketten jócskán megkésve, tragédiáktól „megtépázottan” kezdtünk bele új, közös életünkbe. Elfogadtuk a sorstól, amit eddig kaptunk s nem igazán mertünk reménykedni abban, hogy álmaink még egyszer valóra válhatnak.

Aztán megszületett kisfiunk, s egyszerre új értelmet nyert minden. A három gyermekkel lassacskán szűkös lett a ház, s hiába alakítgattunk, újítgattunk a falak egyszerűen nem nőttek tovább. Tudtuk, hogy keresnünk kell valamilyen megoldást!

Én ekkorra már túl voltam egy építkezésen, s ismerve annak valamennyi nehézségét megfogadtam, hogy soha többé nem veszek ilyen hatalmas terhet a nyakamba. Ami férjemet illeti, Ő nagyon vágyott egy saját házra, azonban a bürokrácia útvesztőjétől rettegve mereven elutasította az építkezés gondolatát is.

Így tehát nem maradt más, mint a használt ingatlan vásárlás. Csaknem egy évig keresgéltünk, de sajnos nem bukkantunk olyan otthonra, amely a borzasztóan magas ára mellett, csekélynek mondható befektetéssel vagy kisebb mértékű átalakítással megfelelhetett volna.

Egy hajnalig tartó beszélgetés alkalmával aztán „felröppent” köztünk az a gondolat, hogy mi lenne, ha mégis belevágnánk egy építkezésbe. Először csak nézzünk körül, kérdezősködjünk, szerezzünk tapasztalatokat olyanoktól, akik már „túlélték” ezt az egészet, vagy csak egyszerűen aludjunk egyet rá, aztán majd meglátjuk – nyugtatgattuk magunkat.

Nos, így is tettünk. Reménykedve az emberek segítőkészségében, sűrű elnézést kérve bekopogtattunk olyan szép és tetszetős házakhoz, melyek a közelmúltban épültek, s melyeket mi is el tudtuk volna képzelni magunknak. Szerencsénkre találtunk olyan kedves és segítőkész családokat, akik szívesen megosztották velünk az építkezés során szerezett tapasztalataikat, esetleges kudarcaikat és nehézségeiket, hogy azokból mi is okulhassunk. Rengeteg hasznos tanácsot kaptunk így.

A meghallgatott tanácsok és saját internetes kutatásaink nyomán 5-6 építőipari vállalkozás került a látókörünkbe, akikkel el tudtuk képzelni a közös munkát. Hosszas mérlegelés, az érvek, ellenérvek felsorakoztatása, valamint az emberek javaslatai alapján a választásunk végül a győri Szimetrik Építőipari Kft-re esett.

Mondják, hogy mindenben ott a sors keze, és semmi nem történik ok nélkül. Ennek a gondolatnak érzésével emeltem fel a telefont s kezdtem „tárcsázni” az építőipari vállalkozás telefonszámát.

Irodalom szakos tanárként közel áll hozzám az írás, de blogot korábban még soha nem írtam. Most mégis erre teszek vállalkozást, mert szeretném saját tapasztalataimmal segíteni mindazokat az építkezésben, akik ugyanolyan tanácstalanul és kételyekkel telve állnak előtte, mint mi néhány hónappal korábban.

Blogom célja, hogy reálisan, egy háromgyerekes, dolgozó anyuka szemüvegén keresztül mutassam meg Nektek saját építkezésünk történetét. Tartsatok hétről-hétre velem!